Szokolay Sándor születésének 100. évfordulóján emlékezett a közösség a tótkomlósi tanárra, alkotóra. A Természet Házában augusztus 19-én megrendezett kiállítás anyagát részben a lakosság, részben a család bocsátotta a szervezők rendelkezésére.
Az ünnepség rangját és színvonalát emelte, hogy a kiállítás és egyben részvételi fórum nyitányaként Szokolay Dongó Balázs népzenész – az ünnepelt amatőr festő fiának – játékát hallhatta a közönség. A folytatásban egykori kolléga és művésztárs is idézett fel emlékeket a köztiszteletben álló rajztanár, amatőr festő és néprajzi emlékek gyűjtője életútjából. A kiállításmegnyitón a beszélgetésbe bekapcsolódtak Szokolay Sándor még élő és jelenlévő rokonai is, így az utókor tisztelete mellett az ünnepelt városhoz és az itt élőkhöz fűződő erős kapcsolata is hangsúlyt kapott a programon.
Az alkalmi kiállítás anyagában Szokolay Sándor festményei, fafaragásai és az általa gyűjtött népi eszközök is megjelentek. Bár jó néhány alkotása folyamatosan látható a Tótkomlósi Szlovák Emlékházban, ahol az önkormányzat egy önálló szobát biztosít a kiállításnak, most mégis szép számmal gyűltek össze az érdeklődők – pályatársak, rokonok, akik ismerték és akik már csak a hallottak után tisztelik példáját – a Szokolay 100 című tárlat megtekintésére.
Az identitás erősítésének, a közösség összetartó erejének egyik fontos sarokpontja, ha vannak olyan emberek, események, emlékek, amely a tagok számára egyformán tiszteletre méltó, megbecsülendő, a büszkeség érzését biztosítja, azt erősíti, igen, jó ide tartozni. Tótkomlóson Szokolay Sándor tanáremberként és amatőr művészként kivívta magának azt a megbecsülést, hogy ilyen sarokpont lehessen a közösségben. Munkásságát 1999-ben Békés Megyéért kitüntetéssel, valamint Pro Urbe Tótkomlós díjjal ismerték el.
